A Google főoldalán sokunk számára ismerős kép jelent meg, amelyen egy félig kopaszodó bajszos férfi: Semmelweis Ignác kéri a világ legnagyobb keresőoldalára kattintóktól, hogy mossanak kezet. A választás nem véletlen, hiszen a kézmosás fontosságára Semmelweis Ignác mutatott rá a világon elsőként a 19. században. Ha az „anyák megmentője” most is élne, valószínűleg meglepődne, hogy az új koronavírus-járvány idején hány milliárd emberhez jutott el a hangja, akik remélhetőleg megfogadták tanácsát.
Napjainkban, ahogy az új koronavírus fertőzés világjárvánnyá vált, ismét egyre több helyen jelennek meg a kézmosás és a kézfertőtlenítés fontosságát hirdető felhívások. Az egész világ Semmelweis iránymutatását hangoztatja: „Moss kezet!”.
Az 1818. július elsején született Semmelweis Ignác Fülöp Budán és Bécsben végezte egyetemi tanulmányait, ahol orvosi diplomát és szülészmesteri oklevelet szerzett, majd sebészdoktorrá avatták. A fiatal magyar orvos 1845-ben kezdett el a Bécsi Közkórház szülészeti osztályán dolgozni, ahol hamarosan felfigyelt az egyik kórterem rendkívül magas halálozási arányára, ami mélységesen nyugtalanította.
Szemet szúrt neki, hogy a szülés után sok nő belázasodott, akik hasi nyomásról panaszkodtak, és akiknél gyakran tapasztalt bűzös folyást, valamint vérzést. Ezeket a tüneteket hányinger, gyengeség, hányás és szapora pulzus kísérte, majd néhány napon belül fellépett a halálos eredménnyel járó vérmérgezés.
A 19. században sokáig nem tudták, hogy bakteriális fertőzés okozza az anyák halálát okozó gyermekágyi lázat. Az anyák 13-30 százaléka hunyt el ebben a rejtélyes betegségben és noha az orvosok nem értették, hogy mi állhat a jelenség hátterében, nem igazán foglalkoztak az okok kiderítésével.
Kivéve az ifjú magyar orvost, aki a dolgok mélyére ásott: megvizsgálta többek között a kórtermek hőmérsékletét, a szobákban elhelyezett nők létszámát, böngészte a szakirodalmat és kereste az összefüggéseket.
Minden kérdéses volt; minden megmagyarázhatatlannak és kétségbeejtőnek tűnt …csak az elhalálozások nagy száma volt vitathatatlan valóság”– írta később Semmelweis az 1861-ben kiadott „A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése” című könyvében.
Beleásta magát a rejtélyes halálozások kutatásába. Semmelweis 1847-ben megdöbbentő felismerésre jutott, amihez az egyik kollégájának halála segítette hozzá. Jakob Kolletschka törvényszéki orvosprofesszor boncolás közben megvágta az egyik ujját, majd nem sokkal később, a frissen szült asszonyoknál tapaszaltakhoz hasonló tünetekkel meghalt.
Semmelweis ekkor jött rá, hogy az orvosok (köztük a barátja) csupasz kézzel boncolják a halottakat, majd ugyanezzel a szennyezett kézzel segítik világra a csecsemőket. És bár a háttérben megbújó, tudományos okokat még nem érthette tisztán, mégis, a magyar doktor nagyon közel került az igazsághoz. Úgy vélte, hogy a boncolást végző orvosok ujjain „láthatatlan, bomló állati-szerves anyag részecskék” bújnak meg.
Azt kérte tehát az orvostársaitól, hogy bárki, aki megvizsgál egy nőt a szülőszobában, előtte mossa meg a kezét klórmész-oldatban, különösen akkor, ha megelőzően holttesteket érintett. Néhány hónap múlva az általa bevezetett egyszerű higiéniai protokollnak nyilvánvalóvá lett az eredménye, ami meghökkentette az orvostársadalom tagjait: az anyák halálozási aránya ugyanis a kézmosás bevezetése után 1-2 százalékra esett vissza.
A kötelező kézmosás bevezetését Semmelweis néhány kollégája és az orvosi közösség legtöbb tagja is őrültségnek tartotta, amit eszük ágában sem volt betartani. A szagoktól és nem a baktériumoktól próbáltak megszabadulni, amikor éppen kezet mostak, amit időrabló és felesleges tevékenységnek minősítettek. Semmelweis Ignác a kollégái szerint egy teljesen „ésszerűtlen” megközelítéssel állt elő, amely ráadásul azt sugallta, hogy maguk az orvosok a felelősek a kórházakban elhunyt szülő nők haláláért. Ez pedig senkinek sem tetszett.
Felfedezését könnyebb volt elutasítani, mint alkalmazni. Több mint tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Louis Pasteur egy tudományos konferencián beszámoljon a baktériumokról, amivel fényesen igazolta Semmelweis elképzelésének helyességét, végleges választ adva a fertőzések okára.
Semmelweis ezzel újjáírta az egész orvostudományt, mert a kézmosás és fertőtlenítés mindenhol az orvosi beavatkozások alapjává vált.
A helyes kézmosás járvány idején kiemelten fontos, hiszen az új koronavírus terjedését is megakadályozhatja.
Ne feledjük, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az alapos tisztításhoz legalább 20 másodpercig kell súrolnunk a kezünket!