A mai napig a legnépszerűbb káros szenvedélyek listájának aranyérmes dobogósa a dohányzás.
Az idő kerekét picit visszapörgetve, a „régi szép időkre” gondolván emlékezzünk rá milyen is volt bő harminc évvel ezelőtt dohányozni. Mit látunk, ha becsukjuk a szemünket? Szerintem mindannyian ugyanazt a képet. Füst, füst és füst. Mindenhol, mindenki dohányzik. Az iskolák tanári szobáiban, a hivatalokban, a kórházi folyosókon, az éttermekben és az éjszakai klubokban is. Akkor ez volt a természetes. Ez szép emléknek tűnik? Gondoljunk csak a nemdohányzókra. Ők is ugyanott voltak velünk.
2020 van, mára már ők vannak előtérben, a nemdohányzók. Elképzelhetetlennek tűnik az, hogy korábban milyen engedékeny volt a rendszer. Napjainkban a nemdohányzók védelmében rengeteg törvényi szabályozás történt és minden korábban megengedett helyről kitiltották a dohányzás lehetőségét.
A passzív dohányzás világszerte 600 ezer halálos áldozatot követel. Minden századik ember a másodlagos dohányfüst (passzív dohányzás) okozta mérgezés áldozataként hal meg.
A hazai adatokat nézve 30 ezer ember hal bele évente valamilyen dohányzás okozta megbetegedésbe, ebből 2500 fő az, aki nem dohányzik, ellenben ki van téve a passzív dohányzásnak. A másodlagos dohányzás háromszor több áldozatot szed, mint amennyien közlekedési balesetben halnak meg.
A filteres dohánytermékek füstje egy szűrő- és hűtőmechanizmuson keresztül jut el a tüdőbe. A cigaretta füstjének kétharmada a levegőbe kerül, majd onnan a nemdohányzók tüdőjébe. A levegőből beszívott füst pedig akár ötvenszer annyi rákkeltő hatású vegyi anyagot tartalmazhat, mint az, amelyik a füstszűrőn áthaladva eljut az aktív dohányzó tüdőjébe. A térben található cigaretta füstöt két csoportra lehet bontani. Egyik az aktív dohányos által be nem szívott környezeti füst (mellékfüst). Gondoljunk bele, a cigaretta akkor is füstölög, ha azt senki nem szívja Ez a parázsból származó füst, ami szűrés nélkül jut a környezetbe, tehát sokkal mérgezőbb, mint a dohányzó ember által kifújt füst. Másik pedig a dohányos által beszívott, majd kilélegzett füst (főfüst). Ez már a cigarettázó által szűrtnek minősül. Mindkét füst azonnali panaszokat tud okozni. Irritáció jelei lehetnek a tüsszentés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, fejfájás, szédülés, torokfájás, rekedtség, hányinger, köhögés, nehézlégzés.
A dohányfüstben mintegy 40 különböző méreganyagot véltek felfedezni. Ezekből több karcinogén (rákkeltő). A másodlagos dohányzás, több komolyabb egészségügyi hatással bír a nemdohányzókra, különösen a daganatos (tüdő, mell, méhnyak, orrüreg) és a szívbetegségeket (szívinfarktus, agyvérzés) illetőleg.
Mindennapi szokásaink „szálszerűsítve”:
Otthon, egy nap/ egy doboz cigaretta elszívásakor a dohányzóval együtt lakó személy három szál cigarettának megfelelő mennyiséget „szív el” passzív dohányosként.
Egy söröző teraszán, négy óra alatt/ 8 szál cigaretta elszívásakor a dohányzóval együtt lévő személy egy szál cigarettának megfelelő mennyiséget „szív el” passzív dohányosként.
És gondoljuk csak végig milyen sok ilyen helyzet van még a mindennapjainkban.
Zárt térben nem jelent megoldást sem az ablak kinyitása, sem a légszűrő készülékek, esetleg páraelszívók aktiválása. Csakis messzire elkerülve tudjuk kivédeni a passzív dohányzás ártalmait.
Tóth Erzsébet
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
Dohányzás Leszokást Támogató Központ