Készítette: Gábris Zita, pszichológus, klinikai szakpszichológus jelölt
A mindfulness (tudatos jelenlét) meditáció, más néven tudatos jelenlét a keleti, buddhista kultúrából tevődött át a nyugati gondolkodásba. Ez a technika fokozza a koncentrációt, a jelen pillanatának tudatos átélését ítélkezésmentes állapot fenntartása mellett. A meditációt 1979-ben Kabat-Zinn vezette be az orvosi gyakorlatba, amely azóta is töretlen, és egyre nagyobb sikernek örvend.
Mindfulness meditáció lényege
A mindfulness meditáció újfajta látásmódot segít elsajátítani a gyakorló számára, amelynek fókuszában az elengedés képességének kialakítása áll, ennek köszönhetően biztosítja az érzelmi stabilitás elérését a stresszel teli élethelyzetekben. A mindfulness az öt érzékszerv (látás, hallás, szaglás, ízérzékelés, tapintás) egyidejű aktiválása révén erősíti a különböző érzetek tudatban való megjelenését és észlelését.
A gyakorlat fő jellemzői komplexen, egymásra hatva alakítják át hosszú távon a reakcióinkat, életszemléletünket. Az egyik ilyen jellemző a jelenben való létezés, amelybiztosítja a múlt eseményeitől való eltávolodást, az „itt és most” állapotának megélését. A figyelmi koncentráció laza, görcsmentes mivolta segít abban, hogy a hétköznapi eseményeket tudatosan megélhessük a maguk minőségében. A tapasztalatok újszerű megközelítésének köszönhetően a korábbi, megszokott sablonjainkból képesek leszünk kilépni, és új perspektívákat beépíteni a szemléletmódunkba, amely több irányból segít megvizsgálni a különböző jelenségeket. A meditáció során érkező érzelmeinket címkézzük, ezáltal kerüljük el azt, hogy azok ne tudjanak elsodorni minket, ezáltal ne váljunk számukra kiszolgáltatottá. Tudatos reagálás révén pedig egy pontosabb válasz kialakítására leszünk képesek. A meditáció során befelé történő figyelés együtt jár a nyitottsággal, amely azt teszi lehetővé, hogy a külvilággal szemben befogadóbakká válhassunk.
Ennek a technikának a célja, hogy pozitív újraértékelés révén a stresszteli élményeket átmenetinek, és rugalmasan alakíthatónak éljük meg. Az információk széleskörű befogadásának és a pszichés rugalmasság fejlesztésének köszönhetően segíti a negatív életesemények, stresszorok pozitívabb szemléletben történő megvilágítását. A meditáció csökkenti a zavaró gondolatokat és cselekedeteket, valamint a korábban negatívnak minősített pozitív átértékelés alá kerülnek, ennek köszönhető a stressz-szint csökkentése. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy stresszforrással állunk szemben, a gondolkodást az elfogadás irányába visszük, nem könyveljük el ezt a magunk számára „túl veszélyesnek”, ezzel pedig elkerülhetjük a stresszre adott túlzott mértékű stresszválaszt, annak mindenféle káros következményének csökkentésével. A fokozott tudati kontrollnak, éberségnek köszönhetően képesek leszünk tudatosabban megérteni a felmerülő problémát.
Mindfulness meditáció pozitív hatásai
A mindfulness meditáció gyakorlásának köszönhetően tehát nemcsak csökken a megélt stressz és a szorongás, az esetleges depresszív hangulat. Emellett javulhat alvásminőségünk, immunválaszunk, illetve a krónikus fájdalmak is.
Felhasznált irodalom:
Pikó, B. (2015). A stressz és a szervezet alkalmazkodásának jelentősége. Szellem és Kultúra. 25 (1-2). 71-77.
Schlosser, K. (2012). Mindfulness, meditáció és klinikai hatékonyság-áttekintés. Eötvös Kiadó, Budapest. Kiss, E., Vajda, D. (2017). A mindfulness meditáció alkalmazása a várandósság alatt. In: Sz. Makó Hajnalka, Veszprémi Béla (szerk.) (2017): A párkapcsolattól a gyermekágyig. A várandósság, a szülés és a gyermekágy időszakának pszichológiája és pszichoszomatikája. Budapest