„A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen.”
Hippocrates
Absztrakt
Az egészséges étkezés fontosságáról már gyerekkorunk óta tanulunk, hiszen folyamatosan azt halljuk , hogy ezzel nagyban hozzájárulhatunk az egészségünk megőrzéséhez, és a különböző krónikus betegségek elkerüléséhez. Többek között a mérsékelt zsír, cukor és feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, valamint a főként zöldségekből és gyümölcsökből álló étrend mindannyiunk számára ismert fogalmak.
De akkor mik azok a tényezők, amik miatt mégsem tudjuk ezeket a szabályokat betartani? Miért van mindezek ellenére annyi túlsúllyal küzdő, egészségtelen étrendet követő ember manapság?
Az egészséges, vagy olykor egészségtelen élelmiszerválasztás és a mentális egészség összefüggését számos tanulmány vizsgálta , melyek során azt találták, hogy a biológiai és gazdasági tényezők mellett a pszichoszociális, pszichológiai faktorok is nagy hatást gyakorolnak. A stressz, szorongás, rosszkedv, alváshiány illetve számos egyéb nagy mértékű kognitív kapacitást igénylő tevekénység miatt olykor háttérbe szorulnak az egészséges ételek a tányérunkról. Ilyenkor ugyanis az ember hajlamos inkább előnyben részesíteni a cukros, egyszerű szénhidrátban gazdag ételeket, hiszen a szervezet ily módon igyekszik visszaállítani a neurokémiai egyensúlyát, ez azonban könnyen súlygyarapodáshoz vezethet.
Másik fontos tényezője a tudatos és egészséges étkezésnek az, hogy az emberek mennyire veszik figyelembe a tetteik hosszú, vagy rövidtávú, jövőbeli következményét. Ezt a Jeff Joireman és munkatársai által készített 14 itemes, CFC-skála( Considerations of Future Consequences) méri, mely megkülönbözteti az adott cselekvés azonnali és a hosszútávú következményeit előnyben részesítő egyéneket. A kapott eredmények ugyanis azt prediktálják, hogy a különböző időorientációk nagyban befolyásolják az intertemporális dilemmákban történő viselkedést. Tehát ha az adott személy a döntése meghozatala során figyelembe veszi az egészségre gyakorolt jövőbeni következményeket, akkor ő nagyobb valószínűséggel fog sportolni, kiegyensúlyozottabban fog étkezni, és jobban igyekszik megőrizni az egészségét, összehasonlítva azzal, aki a cselekedetei azonnali következményeit részesíti előnyben. Az egészségtelen, de csábító falatok ugyanis rövidtávon jutalmazók is lehetnek, azonban hosszútávon káros hatással lehetnek az egészségünkre.
Úgy gondolom, ha tisztában vagyunk az egészséges ételválasztások befolyásoló tényezőivel, azzal képesek vagyunk mi is tudatosabban kialakítani a helyes étkezési szokásainkat.
Diszkusszió
A média és az oktatás egyre nagyobb figyelmet fordított egészséges étkezés fontosságának közvetítésére az elmúlt évtizedek során, ezért mindezeknek köszönhetően szinte mindenki számára elérhetővé váltak az egészséges táplálkozással kapcsolatos hiteles ismeretek és ezek bővítési lehetősége. Habár még a mai napig is keringenek téves információk, de összességében mégis egyre szélesebb körben terjed el és ágyazódik be a tudatosság és az egészéges élet fontossága a mindennapi életünkbe. Mint tudjuk, az egészséges életmód, az egészség megőrzése, a kiegyensúlyozott táplálkozás, és a megfelelő vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, aminosavak, antioxidánsok kiegyensúlyozott fogyasztása az éltünk elengedhetetlen része. Ezáltal biztosíthatjuk a szervezetünk működése és védekezőképessége számára szükséges tápanyagokat. Számos hiteles és megbízható forrás érhető el, melyek részletes tájékoztatást adnak a tudatos táplálkozás fontosságának és a rendszeres mozgás napirendben való beiktatásának a pozitív hatásairól. Emellett felhívják a figyelmünket , hogy az egészséges táplálkozás nagyban hozzájárulhat aktív életmód fenntartásához és a különböző betegségek elkerüléséhez. Valamint a kiegyensúlyozott táplálkozás a számos előnye mellett megakadályozhatja többek között a 2-es típusú cukorbetegség, a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát , az elhízás kialakulását, valamint az ebből fakadó krónikus betegségeket. Valamint hozzájárulhat a különböző gyulladások, a rák, valamint a szellemi leépülés kockázatának csökkentéséhez is.( Diet, nutrition and the prevention of chronic diseases: report of a Joint WHO/FAO Expert Consultation. WHO Technical Report Series, No. 916. Geneva: World Health Organization; 2003) Emellett a csontritkulás és az idő előtti elhalálozás prevenciójában is nagy jelentőséggel bíró tényező. (Barker, 1997)..
A WHO ( World Health Organization) ajánlása alapján az egészséges étkezésnek változatosnak kell lennie ,mely megfelelő mennyiségben tartalmaz gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyeseket (pl. lencse, bab) magvakat , teljes kiőrlésű gabonaféléket( pl.zab, barnarizs stb). Ezzel együtt kerülendő a túlzott zsír, cukor és feldolgozott élelmiszerek fogyasztása.
Valamint a szervezet számára elengedhetetlen a kiegyensúlyozott táplálkozás, mely kellő mennyiségben biztosítja az ember számára létfontosságú ásványi anyagokat, vitaminokat, aminosavakat, antioxidánsokat, nyomelemeket, fehérjék, zsírokat, és szénhidrátokat.( Diet, nutrition and the prevention of chronic diseases: report of a Joint WHO/FAO Expert Consultation. WHO Technical Report Series, No. 916. Geneva: World Health Organization; 2003) A főként zöldségekből és gyümölcsökből álló, egészséges és tudatos étkezés hatalmas jótékony hatással van a mindennapjainkra, hiszen növeli a teljesítményünket , az aktivitásunkat, valamint hozzájárulhatunk az egészségünk megőrzéséhez, és a különböző krónikus betegségek elkerüléséhez. A szervezetünkbe bevitt energiamennyiség és a felhasznált energiamennyiség között alapvető, mindenki számára evidens összefüggések írhatók le. Amennyiben szervezetünkbe több energiát viszünk be, mint amennyi energiát elveszítünk (fizikai aktivitás, alap anyagcsere fenntartása), akkor az, a bevitt energiatöbblet raktáraikban tagolódik – zsírszövetet képez. Amennyiben kevesebb energiát viszünk be, mint amennyit szervezetünk igényel, akkor testünk a tartalékait felélve egyenlíti ki az energiahiányból adódó különbséget.( Dr. Törőcsik Mária, Életkor, életciklus és az egészség védelmének feladatai,20129)
Emellett szintén gyakran halljuk , hogy a szervezetünket nagyjából 70 százalékban víz alkotja , így nagyon fontos a napi megfelelő mennyiségű vízfogyasztás. Ez a felnőttek számára ajánlott átlagos mennyiség naponta 2,5-3 liter, mely elengedhetetlen része a testünkben lezajlódó fizikai és biokémiai folyamatoknak. Ezt a számot azonban szintén befolyásolja a hőmérséklet , környezet, valamint az egyén sportolási aktivitása.( Dr. Törőcsik Mária, Életkor, életciklus és az egészség védelmének feladatai,20129)
Habár a legtöbb ember tudatában van ezeknek az információkánk, a tudatosan és rendszeresen megválasztott élelmiszerek és a megfelelő összetételű ételek fogyasztása azonban mégsem valósul meg a legtöbb esetben.
Ezt az állítást számos adat igazolja, hiszen 1960 és 2004 között Amerikában az elhízottak aránya 13 százalékról 31 százalékra emelkedett (Katherine M. Flegal et al. 2002) , ami azt jelenti , hogy ha ez a tendencia ilyen ütemben halad tovább, akkor hamarosan az elhízás megelőzi a cigarettázás okozta halálesetek számát (Ali H. Mokdad et al. 2004). Az empirikus kutatások azt találták, hogy a modern társadalmakban megnövekedett kalória bevitel és az ezzel párhuzamosan csökkent aktivitás az oka ennek a folyamatnak. (David M. Cutler, Edward L. Glaeser, and Jesse M. Shapiro 2003)
A hazai statisztikák sem mutatnak fényes eredményeket .Az elhízás az egyénre és a társadalomra egyaránt súlyos terheket rovó, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a tíz legsúlyosabb betegség közé sorolt, a korai mortalitás kockázatát jelentősen növelő állapot. A legutóbbi, reprezentatív Európai Lakossági Egészségfelmérés eredményei szerint Magyarország felnőtt lakosságának 54%-a túlsúlyos vagy elhízott. A túlsúly előfordulási gyakorisága a férfiak körében 39%, a nők körében 28%Az elhízás a férfiak 21%-át, míg a nők 20%-át érinti. .( Dr. Törőcsik Mária, Életkor, életciklus és az egészség védelmének feladatai,20129)
Egyre nagyobb ipar épül ki a fogyókúrázás körül, de az adatok szerint az emberek mégis növekő ütemben híznak. ( Forgács, 2013) De mik azok a tényezők, amik miatt mégsem tudjuk az egészséges étkezéssel kapcsolatos szabályokat betartani? Miért van mindezek ellenére annyi túlsúllyal küzdő, egészségtelen étrendet követő ember manapság?
Az ételkiválasztási viselkedés kialakulása egy nagyon komplex folyamat, ami idővel bontakozik ki és befolyásolák mind a biológiai ,genetikai tényezők , mind a szociális, gazdasági és személyes tapasztalatok és preferenciák. Az ételről való gondolkodásunk során többféle befolyásoló tényező-együttest kell vizsgálnunk, amelyek összefüggéseit a fogyasztó szemszögéből bonyolult háló írja le. Az étkezést befolyásolják a technikai lehetőségek (fagyasztás, párolás, sütés, stb.), az alapanyagok (hozzájutás, kínálat, szállítás, stb.), a tudás, amit egy közösség birtokol (családi tanítás, könyvek, műsorok, tanfolyamok, stb.), valamint egy csoport életstílusa, ami egy-egy embert is jellemez a csoporttagsága miatt (Törőcsik,2014)
A következőkben ezeket a hatásokat fogom röviden számba venni.
Biológiai hatások
Az ízérzékelés képessége már magzati korban megjelenik, és ahogy a gyerek nő, ez úgy változik. A kutatások azt mutatják, hogy a gyermekekbe már születésüktől fogva kódolva van, hogy melyik ízt részesítik előnyben, ugyanis az édes íz iránti preferenciájuk a legerősebb, hiszen ez összefüggésbe hozható az anyatej ízével. Ezzel szemben a keserű ízeket taszítónak találják (Ventura, 2013), ami a mérgezéstől való védekezés egyik módszere. Azonban az ezt követő ízpreferenciákat mind a szociokulturális, gazdasági, földrajzi tényezők és az életkor is alakítja.
A táplálkozás első sorban egy elsődleges biológiai szükséglet, melynek a célja a hiányállapot megszüntetése, homeosztázis fenntartása, ami elengedhetetlen az növekedéshez, fejlődéshez. Az éhség az étkezéseink fő drive-ja, ami a homeosztatikus zavar okozta izgalma állapot. (Seward, J. (1956). drive, incentive, and reinforcement. Psychological Review, 63, 19-203.), melyek alapján megválasztjuk az ételeinket. A homeosztatikus hajtóerő (drive) akkor keletkezik, ha bizonyos szervezeten belüli egyensúlyi rendszerek megborultak. Tehát a homeosztatikus hajtóerő által kiváltott viselkedés valamilyen belső állapotváltozás korrigálására irányul. Ezek a folyamatok , ahogy fentebb említettem, mind komplex biológiai, neuro –kémiai és fiziológiai mechanizmusokon alapulnak. Az éhség és a telítettség érzete ugyanis különböző szignálok, biológiai jelzésesek arra, hogy bevigyük, vagy tároljunk a testünket műküdtető energiát.
A táplálékfelvételtel perifériás szabályozó tényezői a száj, garat ingerei , a vércukorszint , gyomortelítettség , nyombél telítettség , testhőmérséklet, májreceptorok stb. A táplálkozás szabályozásának központi integrációja pedig a Hipotalamusz VMH magja (Ventromediális Hippotalamusz)és LH magja (Laterális Hipotalamusz) amik a jollakottság és éhségközpont néven is ismertek. Mindemellett a központi idegrendszer számos területe is részt vesz az éhség- telítettség érzet szabályozásában (pl. limbikus rendszer , bizonyos agytörzsi régiók , frontálislebeny stb). (Csépe, Valéria,Győri, Miklós,Ragó, Anett,Általános pszichológia 1-3, 2008)
A hormonok között pedig a leptint és a ghrelint a jóllakottsági és éhség hormonként tartják számon, melyeknek a testen belüli (általában 4 óránként ) váltakozó szintje befolyásolja az étvágyat .
A leptint a zsírsejtek termelik , mely hatására csökken az étvágy. A ghrelin azonban az éhség fokozó hormon , így ha ez a szint magas , akkor egyenesen arányosan magasabb lesz a személy éhségszintje is, ami evés után ismét lecsökken.
Az bevitt ételek emellett szintén befolyásolják az éhség és a telítettség érzetét. Például az összetett szénhidrátok , fehérje , vagy zsír különböző erősségű telitettségi szignált váltanak ki.
Ha ugyanis fehérjét és komplex szénhidrátot fogyasztunk , az nagyobb telitettség érzetet ad, a zsírok alacsonyabb a telitettségi szignál válaszával szemben. (Chambers, McCrickerd & Yeomans, 2015).
Egy másik fontos faktor lehet az ízélmény és az étkezés sebessége is, melyek szintén prediktálhatják a felvett táplálék mennyiségét.(Ishii, 2003).
Mivel az ember mindenevő , minden tápanyagra szüksége van a megfelelő mennyiségben , amit az úgynevezett szenzori-specifikus szaturáció tesz lehetővé, melynek köszönhetően minden ízt egyoldalúan fogyasztva megununk egy idő után ,és új ízek után keresünk. Így természetes folyamattá válik a változatos táplálkozás és ennek segítségével ideális esetben elkerülhetők a hiánybetegségek kialakulása.
Ma már tudjuk, hogy az agy számos területein, és a biológiai. tényezőkön (viszcerális ingereken) kívül számos más külső tényező (incentív, tanulás, kultúra)is részt vesz a táplálékfelvétel szabályozásában ,így ez a folyamat multimodiálisan történik. (Csépe, Valéria,Győri, Miklós,Ragó Anett ,2008)
Folytatás a következő cikkben…
Biliczki Judit