Készítette: Gábris Zita, pszichológus, klinikai szakpszichológus jelölt
Életünk minden területén számos stresszforrásnak vagyunk kitéve, azonban a munka életünkben betöltött központi jelentősége miatt a munkahelyi tényezők tekinthetők a legkiemelkedőbb, leggyakoribb stresszoroknak.
Munkahelyi stressz komponensei
Ha nemes egyszerűséggel nézzük, akkor igazából minden munkának lehetnek olyan komponensei, amelyek adott időben, bizonyos személyek számára stresszoroknak számíthatnak. Ezek a stresszorok számtalan forrásból származhatnak.
Mennyiségi-, illetve minőségi túlterhelésről abban az esetben beszélünk, ha a dolgozónak meghatározott időre az elvégzést tekintve túlzott mértékű, illetve túlzottan nehéz ellátandó feladatot rónak ki.
Az is jelentős stresszt jelenthet, ha a munka elvégzéséhez megfelelő körülmények, eszközök, feltételek nem megfelelő módon biztosítottak. Munkafeltételeket érintő stresszornak számít az, ha a dolgozó nem szólhat bele abba, miként végzi a munkáját, valamint ehhez milyen eszközökre van szüksége. A munkafeltételek akkor is stressz forrásául szolgálnak, ha a személynek veszélyes munkaköre van.
A feladatok, elvárások, követelmények terén megjelenő gyakori változások elbizonytalanítják az egyént a személyes hatékonysága, teljesítőképessége terén, ami szintén jelentős stresszforrásnak számít.
Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszor lehet a zaj, a hőmérséklet, a nem megfelelő világítás, kellemetlen szagok, zsúfoltság, az elvonulási lehetőség minimális volta.
Szervezeti szinten stressz forrásának számítanak a nem egyértelmű feladatok és szerepkörök, a túl nagy mértékű, vagy éppen túl kevés felelősség, a túl gyors előrelépési lehetőség, vagy a fejlődési lehetőségek hiánya. Emellett akadálynak számítanak még a munkahelyi csoporton belüli összetartás hiánya, konfliktusok állandó megléte is.
Munkahelyi stressz következményei
A munkahelyi stressz okozta krónikus feszültség számos betegség megjelenési kockázatát növeli, mint például a fertőző betegségek, a depresszió, kiégés vagy a szorongásos zavarok. A munkából eredő stressz káros egészségügyi hatással van az orvosi szempontból enyhébb, de az életminőséget jelentősen befolyásoló funkcionális betegségekre, mint például a fejfájás, izomfájdalmak, emésztőrendszeri tünetek, menstruációs zavarok. Emellett fokozza a krónikus betegségek kialakulásáért felelős egészségkárosító rizikómagatartások (túlzott alkoholfogyasztás és evés, dohányzás) előfordulását és intenzitását. Ezen kívül a munkával kapcsolatos stressz önmagában is rizikófaktorként tekinthető a kardiovaszkuláris megbetegedéseknél.
Munkahelyi stressz kezelése
A munkahelyi stressz kezelését nem csupán szervezeti szinten valósíthatjuk meg, hanem az egyéni beavatkozások, megközelítések is rendkívül hasznosak a stresszorok negatív hatásainak csökkentésében. Az egyéni eljárások az életstílus hatékonyabb megváltoztatását helyezik fókuszba, ezek lehetnek például relaxációs vagy meditációs módszerek elsajátítása, stresszkezelő tréningeken, pszichológiai tanácsadáson való részvétel, valamint a rendszeres testmozgás mindennapokba való beiktatása.
Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy a munkahelyi stresszel kapcsolatban általában annak negatív következményeit helyezzük előtérbe, a nehézségek kihívásként való megélése és azok leküzdése a fejlődés legfontosabb mozgatórugójaként szolgálhat.
Felhasznált irodalom:
Juhász, Á. (2002). Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag. Munka-és Szervezetpszichológiai Szakképzés. Budapest.
Ádám, Sz., Salavecz, Gy. (2010.) A stressz elméleti háttere és mérése: A Selye János Lelki Egészség Program tesztbattériájának bemutatása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 11/1. 53-80.