Készítette: Gábris Zita, pszichológus, klinikai szakpszichológus jelölt
Az egész életünket áthatja a stressz. Már magában feszült érzésekkel jár, ha meghalljuk ezt a kifejezést, pedig mégsem annyira ördögtől való, mint amilyennek elsőre tűnik.
Stressznek nevezzük a szervezet minden olyan testi vagy lelki szinten jelentkező reakcióját, amelyet a megterhelést, igénybevételt jelentő külső körülményekre válaszul ad.
Stresszt kiváltó tényezők
Stresszforrásnak, stresszoroknak nevezzük azokat a külső tényezőket vagy körülményeket, amelyek a szervezetre hatnak, annak testi, valamint lelki reakcióit kiváltva. A stresszorok közös tulajdonsága, hogy bejósolhatatlanok, befolyásolhatatlannak tűnnek, képességeink határait feszegetik, ezáltal úgy érezhetjük, hogy a leküzdésükhöz rendelkezésünkre álló erőforrásaink nem elégségesek. Stresszforrás lehet fizikai tényező, mint például erős fény, zaj, traumatikus események, mint természeti katasztrófák, balesetek, háború. Emellett stresszel teli életeseménynek számít családi konfliktus, válás, családtag elvesztése, állás elvesztése, munkahelyi nehézségek.
A stressz két formáját különböztetjük meg: az egyik az eustressz, amely kis mértékű, rövidebb idejű behatást jelent, kihívásként tekintünk rá, ennek köszönhetően fokozza a hatékony megküzdés képességét, teljesítményfokozó hatással. Ezzel szemben a distressz túl nagy mértékű terhet jelent, elhúzódó a megjelenése, hosszú távon pedig testi-lelki kimerülést, kiégést, testi- és mentális tüneteket eredményezhet és rontja a teljesítményt.
Stressz következtében megjelenő tünetek
A stressz különböző tünetek formájában jelezhet nekünk. Fizikai tünetek közé soroljuk a magas vérnyomást, cukorbetegséget, indokolatlanul jelentkező fejfájást, kimerültséget, alvászavart. A stressznek pszichés vonzatai is vannak, úgy, mint a szorongás, depresszió, pánikreakciók, ingerlékenység. Viselkedéses szinten stressz következtében pedig gyakori a munkahelyi teljesítmény romlása, a munka minimális teljesítése, rendszeressé váló késések, szociális kapcsolatok kerülése, megnövekedett alkoholfogyasztás, esetleg szexuális problémák.
Stressz kezelése
A stressz kezelésében rendkívül nagy segítség lehet számunkra a rendszeres testmozgás bevezetése, a helyzetek pozitív átkeretezése, és előnyeik megértése, beépítése. Emellett jó stresszoldó hatással bírnak a relaxációs, meditációs technikák rendszeres gyakorlása.
A stresszkezelés célja természetesen nem az, hogy teljes mértékben kiiktassuk a stresszt az életünkből, hiszen ez lehetetlen is lenne. Lényege az, hogy ki tudjuk tapasztalni a stressznek azon mértékét, ami számunkra még ösztönzően, motiválóan hat, és a különböző mechanizmusok segítségével hosszabb távon is ilyen keretek között tudjuk tartani.
Felhasznált irodalom:
Juhász, Á. (2002). Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag. Munka-és Szervezetpszichológiai Szakképzés. Budapest.