A cikk első része ITT olvasható
Szociokulturális tényezők
Habár az egyes ízeknél tapasztalt averzió agytörzsi szinten működik ,a szociokulturális tényezők mind meghatározó szerepet játszanak az életünk folyamán az ízpreferenciainkban. Ezek ugyanis olyan hatások következményei, melyek igazolják, hogy az ételek elfogyasztása, vagy elkerülése egy tanulási folyamat következménye lehet. A kondicionált ízaverzió például az a jelenség, melynek következtében, ha az adott ételtől betegek leszünk, az az elkövetkezőkben undort vált ki és kerülni fogjuk ( mind a hozzá kapcsolódó ízt , illetve szagot). Ez azonban már egyszeri alkalom hatására is működik nem csak az emberek, de már a patkányok esetében is. (Csépe, Valéria,Győri, Miklós,Ragó Anett ,2008)
Ahogy már fentebb említettem a táplálkozás egy multimodális szabályozás, ami azt jelenti, hogy mind az élettani változások, a társadalmi tényezők ( pl evési szokások) , mind pedig a környezeti ingerek befolyásoló tényezői a táplálék felvételnek. Ebből következik, hogy a társadalmi tényezők képesek befolyásolni az étkezés időzítését és mennyiségét is. A felvett étel mennyisége ugyanis sokszor egyenes arányban van a jelenlevők számával ( Castro, 1989) , tehát a szociális hatások képesek felülírni az anyagcsere szabályait. A legtöbb kultúrában ugyanis az étel elkészítése, tálalása és magának az étel elfogyasztásának menete mind összetett közösségi élmény. Legjobb példa erre a közös családi étkezések, vagy az ünnepek, a közösen elköltött ebédek, amik már gyerekkorunk óta jelen vannak az életünkben és ezáltal alakítják az étkezési viselkedést. Egyszóval az ételválasztásunkat egyfajta szociális kontextusban kell vizsgálni , hiszen nem csak azért eszünk , hogy a biológiai szükségleteinknek eleget tegyünk, hanem az étkezések során egyfajta szociális élményben is részesülünk. Ezek a hatások azonban nem csak pozitívak, hanem negatívan is befolyásolhatják az étkezési szokásainkat, és emiatt akár étkezési zavarok, vagy az elhízás kockázata is fennállhat. (Bongers & Jansen, 2016)
A kulturális hatások ebből kifolyólag nem csak a táplálkozásra vannak hatással , de hosszútávon az egészségre is . A jövedelmi különbségek , az egészséges élelmiszerekhez való korlátozott hozzáférés, a mozgási szokások, és a globalizáció hatásai is mind befolyásolják rövid-és a hosszútávú egészségünket.
Napjainkra például komoly változások érhetőek tetten az étkezési szokásokban. Vehetjük kiinduló pontként akár az élettempó vizsgálatát, azt, hogy ennek változása mit okoz, illetve milyen következményeket eredményez. Alapélményünk az életünk gyorsulása, a túl gyors információáramlás, a túl gyorsan megjelenő új termékek sora, a túl sok új inger.(Forgács,2013)
Itt fontos megemlítenem a vallás szerpét is, hiszen ez is nagyban befolyásolhatja a személy étkezési szokásait
Szenzoros stimulációk
Az étvágy könnyen befolyásolható az érzelmek, gondolatok, hangulat , kinézet , illat és az étel mennyisége által (McCrickerd & Forde, 2016).Valamint a múltbeli tapasztalataink és a vizuális és akusztikus kulcsinger ( kulcsinger: Az öröklött magatartási elemeket kiváltó ingereket nevezzük kulcsingernek, szintén driveként szolgálnak) nagy szerepet játszanak az ételek kiválasztásában.(Csányi ,2002). Ízleléskor az összes érzékszerv aktuális élménye is befolyásolja az ételek zamatát.
Elsősorban a látvány és az érzékek összekapcsolódásának fontosságát emelte ki Charles Spenc.: “A látvány, a hangok, a tapintás és az illatok mind hatással vannak az egyén ízérzékelésére. A vizuális élmények kulcsfontosságúak, ugyanis létrehoznak egy előzetes várakozást, amelyek megalapozzák a későbbi ízélményeket. Ezért van az, hogy a sötét éttermekben elköltött vacsora sokszor csalódást kelt.” . (McCrickerd & Forde, 2016).
Az ízek érzékelésénél a tapintásnak is fontos szerep jut, ugyanis nem mindegy, hogy milyen az anyaga annak az evőeszköznek vagy pohárnak, amiből eszünk és iszunk. Sőt az is sokat hozzáad az élményhez, ha a kezünkbe vett pohár megfelelő hőmérsékletű. (McCrickerd & Forde, 2016).
A kutatások megerősítik, hogy az ízlelés egy komplex folyamat, amelyben az összes érzékszerv lényeges szerepet tölt be, de azt is bebizonyította, hogy ez mindenkinél másképp jelentkezik, ennek köszönhetően nagyon eltérő ízélményeket tapasztalhatnak meg az egyes fogyasztók.
Ezt azonban a marketing cégek, reklámok, éttermek szinte minden esetben ki is használják , hogy megvegyük, majd elköteleződjünk a termékeik mellett (Epstein, Leddy, Temple & Faith, 2007) Ezek a marketingfogások azonban sok esetben kevésbé egészséges ételek fogyasztására ösztönzik az egyéneket.
Kor
Az életkori sajátosságoknak megfelelően kell táplálkozni, figyelembe véve az egyéni, személyenként eltérő szükségleteket. Ahogy idősödünk, úgy változnak az étkezési szokásaink is. Az emberi szervezet energia felhasználását számos tényező befolyásolja, mint az életkor, a nem, a fizikai aktivitás mind hatással van az ideális energia bevitelre. A szervezetünkön belül az energia felhasználása igen sokrétű ,azonban a bevitt energia legnagyobb része pusztán életfolyamataink fenntartására fordítódik. Ezt az energiamennyiséget alapanyagcserének nevezzük, mely a kor előrehaladtával csökken.( Dr. Törőcsik Mária, Életkor, életciklus és az egészség védelmének feladatai,20129)
Ezáltal az emésztés lelassul, és kevesebb energiát igényel a szervezet, így kevesebb kalóriára is van szükségünk. (Shimokata, 1993). Valamint számos fiziológiai változás is nagy hatással van a fent leírtakra, hiszen a hormonális változás , lelassult anyagcsere , a szaglás és az ízérzékelés változása , kevesebb fizikai aktivitás mind befolyásolják az ételválasztási preferenciánkat. Emellett a kapcsolati státusz, a jövedelem, a tanulmányok, és a szocio-ökonómiai státusz is nagy hatással vannak idősebb korban is az étkezésre. (Weindruch & Sohal, 1997). A táplálkozás tekintetében törekednünk kell arra, hogy ezeket a megváltozott igényeket az egyén saját szükségleteivel egyetemben figyelembe vegyük.
Ökonómiai státusz
Hatalmas szerepet játszik az étkezésben a gazdasági státusz, amivel számos tanulmány is foglalkozik. (European Food Information Council, 2004). Ez a két fogalom ugyanis kéz a kézben jár, hiszen az elmaradott gazdasági státuszú területeken gyakran rossz étkezési szokások jelennek meg. (De Irala-Estevez, 2000) Az ultrafeldolgozott , magas kalória tartalmú ételek szinte bárhol kaphatóak és sokszor nagyon alacsony áron árusítják ezeket. Azonban a tehetősebb országokban szélesebb a választék és sokkal elérhetőbbek a friss, egészséges, minőségi ételek. Nem véletlen tehát , hogy pozitív korreláció van az alacsony szocio-ökönómiai státusz és a táplálkozással összefüggő krónikus betegségek kialakulásának kockázata között. (Cockerham, Hamby & Oates, 2017)
Az étkezési preferenciák így sok esetben a mikrokörnyezetétől, társadalmi és gazdasági helyzetétől, önmaga és édesanyja értékrendjétől, tanult szokásaitól függ .(György Annamária, Az egészséges életmód, korszerű táplálkozás , 2016)
Azonban a gazdasági stabilitás és a vagyon sem jelent egészséges életmódot , vagy önmagában jobb tápanyagválasztást. Habár a vagyon nagyobb hozzáférést kínál az egészséges és biztonságos ételekhez, mégis a személy dönt arról, hogy milyen élelmiszert vásárol, majd fogyaszt el.
Valamint a földrajzi helyzet és szezonális élelmiszerek elérhetőségének is nagy szerepe van a táplálkozásban, hiszen minél távolabb lakik valaki a termelői területtől, annál nagyobb energiát igényel , és annál hosszabb utat tesz meg az étel, hogy végül a tányérra kerüljön. A globalizációnak köszönhetően szinte minden élelmiszerhez egész évben hozzájutunk (ami a környezetvédelem számára nem éppen kedvező). Emellett az évszakok váltakozásával is más ételeket preferálunk. Hiszen az időjárás befolyásolja , hogy bizonyos ételeket jobban kívánjunk másokkal szemben. Különböző tanulmányok azt találták, hogy a leveseket, zöldségeket, és sötét színű leveleseket, a csokoládét a téli hónapokban preferáljuk, míg a ciprusokat és színes gyümölcsöket, hűsítő italokat nyáron részesítjük előnyben.( Figler Mária, , 2015, Klinikai és gyakorlati dietetika)
Biliczki Judit