A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület. Nevét Jean Nicot de Villemain francia orvos-diplomatáról kapta, aki a XVI. század második felében elterjesztette a tubákolást, mint divatot a francia királyi udvarban.
Az agyunk számos területéhez kapcsolódik a nikotin: A nikotin receptorok ingerlése folytán serkentő hatás keletkezik. Fokozza a dopamin elválasztást, mely örömérzetet és jó hangulatot okoz. A rágyújtást követően kb. 18-20 másodperc kell, hogy az ember a jóleső érést átélhesse, amiért az agyunkba érkező nikotin felel. Ugyanazon állapot fenntartásához egyre nagyobb dózist kell bevinni Az illegális kábítószereknek ezzel megegyező hatásuk van. Fogyasztása súlyos függőséghez vezet.
Hatására a szervezetben felszabaduló adrenalin növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vérünk glükóz-szintjét, továbbá szapora légzést okoz. Testünk reakciója a fogyasztását követően a vérnyomás, a szívfrekvencia emelkedése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, de a székelési reflex megindulhat. Magzatkárosodást okoz. Gyorsítja a reakciókat, élénkíti a szellemi funkciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat.
A nikotin erős méreg, felszívódhat a bőrön át, belélegezve, lenyelve mennyiségétől függően halálos is lehet. Ezt a hatását használták fel mezőgazdaságban, növény-védelemnél a kártevő rovarok elpusztítására oldatként.
Dohányzásnál a fizikai függőséget a nikotin okozza, melyhez a szervezet hozzászokik. A rendszeres dohányzást megszakítva megvonási tüneteket tapasztalhatunk. Az első pár órán belül már érezhetjük a hiányát ez akár több hónapig kisebb- nagyobb intenzitással fennállhat. Legfőbb befolyásoló tényezője, hogy hány év rendszeres dohányzás áll a hátunk mögött és napi hány szál. A testi reakciói közé sorolhatjuk a következő tüneteket: kéz remegés, verejtékezés, fejfájás, fokozódó étvágy (hiszen az illat és íz fokozottan dominál), depressziós kedélyállapot, ingerlékenység, nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, fáradékonyság, alvászavar, dohányzás iránti vágyakozás.
Ki számít nikotinfüggőnek: Aki nem bír ki egy napot sem dohányzás nélkül. Aki akkor is dohányzik, mikor beteg. Aki a dohányzását minden más tevékenység elé helyezi. Aki kontroll nélkül dohányzik.
A fizikai függőséget csak farmakoterápiával (gyógyszeres kezelés) lehet orvosolni. A nikotinfüggőséget csak akkor tudjuk kontroll alatt tartani, ha oda figyelünk a dohányzó magatartásunkra is, amit a viselkedésfüggőség okoz. Tehát a dohányzás egy kettősfüggés. E kettő orvoslásával tudunk csak sikeresek lenni a leszokásban. Segítségünkre lehetnek nikotin- és nem nikotintartalmú (recept köteles) szerek. Legismertebb nikotinpótlók a: rágógumi, spray, olvadós lapka, szopogató drazsé és a transzdermális tapasz, melyek használata folyamatos szálcsökkentéssel kell járjon a nikotinmérgezés elkerülése érdekében. Használat előtt javasolt házi orvos, tüdőgyógyász, gyógyszerész vagy dohányzásleszokást támogató tanácsadóval konzultálni.
Tóth Erzsébet
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
Dohányzás Leszokást Támogató Központ