Végre elhatároztuk magunkat, hogy változtatni fogunk, bele is kezdünk, aztán jönnek a nehézségek! Hogyan tudjuk ezeket elkerülni?
Életmód tanácsadóként rengeteget foglalkozom ezzel a kérdéssel, hogy hatásos segítséget tudjak nyújtani a hozzám fordulóknak. A jó szokások kialakítása gyakran együtt jár valamilyen rosszszokás elhagyásával. Úgyis mondhatnánk, hogy a jó felváltja a rosszat. Sajnos a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. A rossz szokások gyorsabban kialakulnak és rögzülnek, míg a jókat, nehéz megalapozni, annak ellenére, hogy könnyítenek az életünkön. A rossz szokásokhoz hajlamosak vagyunk visszatérni, még akkor is, ha a jó szokásunk működik és örömet okoz. A gond mindig ott kezdődik, hogy magunkat akarjuk megváltoztatni azonnal, pedig ez a legnehezebb dolog. Sokkal egyszerűbb, ha a körülményeinken igyekszünk változtatni.

Ha tudjuk egy viselkedésmintánkról, hogy káros számunkra és le akarunk szokni róla, kényelmetlenné tehetjük, így már nem lesz annyira vonzó. Ennek hat módja van:
- Tegyük fizikailag és szellemileg nehezen megvalósíthatóvá: Akkor eszem gyorsételeket, ha elkészítem magamnak eredeti alapanyagokból. Ha meg kell sütni a bucikat a hamburgerhez, már nem is olyan gyors..
- Rejtsük el a hozzávalókat: Tegyük fel a távirányítót a legfelső polcra
- Késleltessünk: Várjunk legalább 15 percet mielőtt megtennénk az óhajtott cselekedetet, vagy tűzzünk ki egy időpontot, ami előtt nem fogunk hozzá semmiképp
- Tereljük el a figyelmünket: majszolás helyett, foglalkozzunk a kezünkkel (manikűrözzünk, vagy kenjük be kézkrémmel)
- Emeljük meg a beszerzési költségeket: Drága bort vegyünk
- Teljesen tegyük lehetetlenné a beszerzését, vagy a használatát: Telepítsünk korlátozó alkalmazásokat a telefonunkra, ne tartsunk otthon olyan ételt, amitől bűntudatunk lesz, ha megesszük.
Újra vissza kell kanyarodnunk az önismeret fontosságához. Jó ha tudjuk, hogy az önmérséklők, vagy az önmegtartóztatók táborához tartozunk. Ez a besorolás bármihez fontos lehet, de leggyakrabban valamilyen diétánál kerül előtérbe. Az önmérséklők képesek arra, hogy néha kedvezzenek maguknak egy kicsit, azért, hogy csökkentsék a sóvárgásukat. Számukra a „csalónap”, jó módszernek bizonyulhat. Ellenben az önmegtartóztatók nem tudnak leállni, számukra nem elegendő egy kocka a tábla csokoládéból, ha megkóstolják, megeszik az egészet. Ha ezzel tisztában vagyunk, sok csalódástól kímélhetjük meg magunkat.

A viselkedésünk megváltoztatása folyamán néha megbotlunk egy kicsit, ilyenkor jól jöhet, ha valamivel meg tudjuk akadályozni a teljes visszaesést. Ehhez is ismernünk kell magunkat, hogy tudjuk mi jelent számunkra kísértést. Ezután szépen végig vesszük, hogy milyen helyzetek adódhatnak, amikor kísértésbe eshetünk és hideg fejjel átgondolhatjuk, hogy mit tudunk ezek ellen tenni. Így nem az akció hevében kell döntést hoznunk, csak az előre kigondolt megoldáshoz kell ragaszkodnunk. Hogy ne érezzük magunkat beszorítva, a kivételeket is megtervezhetjük, így nem kerülünk impulzív állapotba. Nem fogyasztunk cukros dolgokat, de nyáron, a nyaralás alatt a fagyi kivételt képez, 1 gombóc erejéig. Ez a módszer akkor működik jól, ha valami emlékezetes dolog miatt csináljuk.
A leggyakoribb ellenlábasunk azonban az, hogy kibúvókat, kifogásokat keresünk.
Ezek általában a pillanat hevében születnek, amikor valami indokot keresünk arra, hogy miért szegjük meg a szokásunkat. Tudatosan rá kell néznünk egy szokásra és emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy bár a jelen pillanatban jelentéktelennek tűnik, amit teszünk, hosszú távon mégis nagy hatása lehet. Ehhez nyújt segítsége, ha leírjuk, hogy az adott szokásunknak mi a következménye, 1 hét, 1 hónap, 1 év és 10 év távlatában. Azután mellé vezetjük, hogy mi történik ugyanennyi idő elteltével, ha elhagyjuk. Így biztosíthatjuk magunkat arról, hogy valóban lényeges dolgot próbálunk megvalósítani az életünkben. Ha ezt tisztázzuk és jönnek a jónak látszó gondolataink, hogy miért hagyjunk fel vele, fel fogjuk ismerni, hogy ezek csak kifogások. Ha mégis olyan élethelyzet adódik, amiért nem tudjuk a szokásunkat gyakorolni, ne adjuk fel teljesen. Ha nem tudunk elmenni futni, egy-két elintéznivalót végezhetünk gyalog is.
Márkné Varga Zsófia
diplomás életmód tanácsadó