Honnan tudjuk milyen új szokásra van szükségünk. Mennyi idő alatt tudunk kialakítani egy új szokást. Mik a fontos kritériumok, amikkel sikeresen tudunk változtatni?

Az szokásformálás cikksorozat előző részében már szó volt arról, hogy mindenkinek vannak szokásai és ezek többnyire jók vagy rosszak, attól függően, hogy ki címkézi fel őket. Vannak öröklött szokásaink, amiket a származási családunkból hozunk. Ezeknek többnyire nem is vagyunk tudatában, amíg nem kerülünk szorosabb viszonyba valaki mással, aki ezeket az addig jelentéktelennek tűnő dolgokat másként csinálja, lsd.: fogkrémes tubus esete. Vannak olyan szokásaink, amiken már mi magunk nagyon sokat dolgoztunk, pontosan azért, hogy ne hasonlítsunk xy-ra. Vannak, amikre az élet tanított meg minket, kifejlesztettük,  mert másként nem tudtunk elérni valamit.  

Fordítsuk meg a dolgot! Vizsgáljuk meg a saját szokásainkat és az alapján, hogy mi az amit megszeretnénk tartani/vagy bevezetni, ezek a jó szokások és mi az, amit el szeretnénk hagyni, ezek lesznek a rossz szokások. Könnyű azonban átesni a ló túloldalára, amikor is valaminek a rabjává válunk. Ezért érdemes azokat a szokásokat megőrizni, amik erősebbé és szabadabbá tesznek. 

A sikeres szokásformálás előfeltétele a helyes önismeret. Ehhez nyújt segítséget a témában írt kedvenc könyvem a  „Jobban, mint valaha” szerzője, Gretchen Rubin: A 4 tendencia modelljével. Szerinte a szokásokkal kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy hogyan reagál valaki az elvárásokra. Az elvárásokat ketté osztja külső és belső elvárásokra, ezek alapján 4 különböző csoportba sorolja az embereket, ahogy az az alábbi ábra is szemlélteti. Ez a besorolás látszólag nagyon leegyszerűsíti az emberi jellem különbözőségeit, mégis képes meghatározni, hogy valakinek milyen módszerekkel érdemes próbálkoznia, ha változtatni akar a szokásain.  

  1. Fenntartók: szeretik a szabályokat, ezért könnyebben vezetnek be új szokásokat, Többnyire ezzel a gondolattal ébrednek: Mi a mai menetrend, milyen feladatok várnak rám? 
  1. Kérdésfeltevők: csak azokat a szabályokat fogadják el, amikre értelmes magyarázatot találnak, vagy a belső meggyőződésükkel egyeznek. Ezért a szokásoknál arra koncentrálnak, hogy miért előnyös számukra. Az ő reggeli jelmondatuk: Mit kell ma megtennem és miért? 
  1. Engedelmeskedők: számukra a külső elvárások a fontosak, ezért hiába fogadnak meg maguknak valamit, nehezen teljesítik. Számukra szükség van valamilyen külső követelményre. Első gondolatuk reggelenként: Mit kell ma megtennem? 
  1. Lázadók: nem érdeklik őket az elvárások, a szabályokat ki nem állhatják. Számukra a legnehezebb egy szokást felvenni, de ha saját döntéseikhez köthetik, képesek szokás szerű viselkedésmintát kialakítani. Ébredéskor többnyire erre gondolnak: Mit akarok ma csinálni? 

A könyvben további kérdéseket találunk, ami mentén feltérképezhetjük, hogy hogyan fogjunk hozzá a szokáskialakításhoz: 

Rengeteg könyv foglalkozik a szokásokkal, sőt online kurzusokon is részt vehetünk, ahol elsajátíthatjuk a szokásformálás mibenlétét. Nem véletlenül, a jó szokásokat összefüggésbe hozzák a sikerességgel és a boldogsággal, sőt az egészséggel is. Vegyünk egy egyszerű példát. Ha valaki elsajátítja a hálaadás képességét, akkor boldogabbnak fogja érezni magát. Ezt úgy teheti meg, ha azt az új szokást vezeti be, hogy minden este keres 3 dolgot amiért hálás lehet, attól függetlenül, hogy milyen volt a napja. Láthatjuk, hogy a szokás úgy működik, hogy elhatározom magam és cselekszem újra és újra, kitartóan 21 napig (3 teljes hétig!), amíg rögzül, ezután már könnyebben megy. Az okosok szerint pontosan ennyi idő szükséges ahhoz, hogy bevésődjön egy új szokásunk.  

Márkné Varga Zsófia

diplomás életmód tanácsadó